Application of color-coded Digital Variance Angiography in endovascular interventions

• Published in: Scientia et securitas Vol. 4; no. 4; pp. 240 - 248
• Main Authors: Góg, István, Kiss, János P., Sótonyi, Péter, Szigeti, Krisztián
• Format: Journal Article
• Language: English
• Published: 05-08-2024
• ISSN: 2732-2688; 2732-2688
• DOI: 10.1556/112.2023.00177

Digital Variance Angiography (shortly DVA) is a novel imaging technology used in the field of interventional radiology. Its use is primarily studied in lower-limb vascular diagnostics and interventions and based on the promising results of in-silico and retrospective clinical studies, a prospective clinical trial has been performed showing the remarkable dose-lowering capability of this technology, which is an all-time important goal in medicine regarding radiation safety. DVA can also be combined with a relatively un-investigated technology called color-coded angiography, which is based on visualizing flow related functional data to increase the efficiency and safety of vascular interventions. The use of this technique has been investigated during prostatic artery embolization with promising results and a retrospective analysis of lower-limb color-coded angiographies was also performed to compare color-coded DVA with color-coded digital subtraction angiography. The results of the latter investigation showed that color-coded DVA can reproduce the same data as a previously marketed method. Összefoglalás. A “Digital Variance Angiography” (DVA) az intervenciós radiológiában alkalmazott új módszer, melynek alkalmazási lehetőségeit döntően alsóvégtagi intervenciók során vizsgálták. Korábban végzett in silico és retrospektív vizsgálatok alapján felmerült, hogy a módszer segítségével a klinikai gyakorlatban alkalmazott sugárdózisnál alacsonyabb dózissal végezhető képalkotás, ezen hipotézist pedig egy nemrégiben végzett prospektív klinikai vizsgálat eredményei erősítették meg. A vizsgálat során a DVA módszerrel 70%-os sugárdózis csökkentést értek el, mely alapján elmondható, hogy a módszer jelentős mértékben képes hozzájárulni az intervenciós radiológiai tevékenységek biztonságosabbá tételéhez. A DVA módszer mellett munkacsoportunk az ún. színkódolt angiográfia (“color-coded angiography”) vizsgálatával is foglalkozik, mely korábbi tanulmányok alapján számos területen adhat kiegészítő klinikai információt a vizsgált érbetegségről, a módszer egyértelmű klinikai előnyei azonban megfelelő klinikai vizsgálatok és vizsgálati protokollok hiányában jelenleg nem ismertek. A módszer kombinálható a DVA módszerrel, ennek gyakorlatban való vizsgálata céljából munkacsoportunk prosztata artéria embolizációs beavatkozások során alkalmazta a színkódolt DVA technikát. A tanulmány eredményei felvetették a színkódolt DVA („color-coded DVA”, „ccDVA”) klinikai előnyét a prosztata daganatok tápláló ereinek azonosításában, mely az embolizációs beavatkozások kulcs eleme. A vizsgálat limitáló tényezője volt, hogy csak kvalitatív analízist végeztünk, a ccDVA módszer által biztosított kvantitatív paraméterek nem kerültek elemzésre, emellett a módszer nem színkódolt technológiával került összevetésre. Alsóvégtagi intervenciók során készült képanyag retrospektív vizsgálata során a színkódolt DVA más, klinikai gyakorlatban már elérhető technológiával (Siemens „iFlow”) való összehasonlítását is elvégeztük. A mérés során a beavatkozás előtt és után készült képeken a ballonos tágításra kijelölt érszakasztól proximálisan és disztálisan mérési pontok kerültek felvételre, ahol idő-intenzitás görbék kerültek kiolvasásra. A görbékből csúcs elnyelődés („peak attenuation”) és görbe alatti terület („area under curve”) paraméterek számítása történt meg. A ccDVA és iFlow módszerek eredményei közötti abszolút és relatív különbségeket számoltuk, illetve korreláció analízist végeztünk. Két különböző képalkotó protokoll alapján csoportosítottuk a vizsgálati anyagot. Eredményeink azt mutatták, hogy a színkódolt DVA bizonyos feltételek mellett képes jól reprodukálni a más technológia által biztosított klinikai adatokat. Az alacsony elemszám miatt biztos következtetéseket nem tudtunk levonni, azonban egy esetleges prospektív vizsgálat megtervezéséhez szükséges lényeges megfigyelésekre tettünk szert.