Adattudományi innováció az egészségügy környezeti kihívásainak kezelésében: a nagy adatállományok hasznosításának jelentősége és lehetőségei a járványkezelésben

• Published in: Scientia et securitas Vol. 2; no. 1; pp. 2 - 11
• Main Authors: Gaál, Péter, Joó, Tamás, Palicz, Tamás, Pollner, Péter, Schiszler, István, Szócska, Miklós
• Format: Journal Article
• Language: English
• Published: 30-07-2021
• ISSN: 2732-2688; 2732-2688
• DOI: 10.1556/112.2021.00014

Összefoglaló.
A COVID-19 járvány rámutatott arra, hogy az
egészségügy kiemelt nemzetbiztonsági terület. Az egészségbiztonsági kockázati
tényezőkkel szemben ellenálló egészségügyi rendszerek adattudományi innováció
nélkül nem képzelhetők el. A közlemény két esettanulmányon keresztül mutatja be,
hogy a nagy, működés során generálódó adatbázisok elemzése hogyan segítheti a
járványokkal szembeni védekezést. A mobilcella információk elemzése a
leghatékonyabb eszköz a tömeges népességmozgások nyomon követésére, így a
vesztegzár intézkedések hatásának döntéstámogatási célú vizsgálatára, az
oltásellenes közösségimédia-aktivitás hálózatelemzése pedig segíti az
immunizációs kampányok tervezését és megvalósítását. Tanulmányunkban amellett
érvelünk, hogy az egészségügy információ- és kommunikációtechnológia fejlődésére
építő digitalizációja a kulcsa egy környezeti változásokkal megbirkózni képes
egészségügy kialakításának.
Summary.
The COVID-19 pandemic has shown that health and health care
should be considered a top priority area of national security. Health security
risks can only be addressed with resilient health systems, which are not
possible to be established without innovation in health data science. This
publication introduces two examples to illustrate this point, both in the field
of the management of epidemics. The first case provides a summary of our
previous publication about how mobile phone Call Detail Records can be used to
trace population movement to evaluate the effectiveness of movement restriction
measures, such as the lock down, which was implemented in Hungary during the
first phase of the COVID-19 pandemic. Our analysis shows that the collation and
processing of Call Detail Records is an effective and inexpensive method to
monitor mass population movement, and complements well the GPS-based smartphone
method, which is more suitable for contact tracing and controlling of home
quarantine of individuals. Our CDR-based method could be used by other
countries, as well as to monitor movement between countries at the European
level or internationally, with minimal adaptation effort. The second case
introduces a study to gain insight into and better understanding of the
potential impact of antivaccination social media activism on the Human Papilloma
Virus vaccination campaign in Hungary in 2014. The network analysis of Facebook
antivaccination posts and comments showed that during this period, the activists
in this network were unable to reach a wider population and were not able to
disturb the implementation of the expansion of the well functioning Hungarian
public vaccination programme. Unfortunately, this is not the case regarding the
COVID-19 vaccination campaign in progress, which suggests that the
antivaccination activism is a real and serious security threat to be dealt with.
In conclusion, we argue in this paper that the digital transformation of health
care, based on the explosive development of information and communication
technologies, is of key importance to the establishment of resilient health
systems, which are able to cope efficiently with the challenges posed by the
rapid environmental changes generated by societal transformation of the 21st
century.