Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián
Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államte...
Saved in:
Published in: | Tér és társadalom Vol. 37; no. 3; pp. 10 - 31 |
---|---|
Main Authors: | , |
Format: | Journal Article |
Language: | English |
Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
05-09-2023
|
Subjects: | |
Online Access: | Get full text |
Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
Summary: | Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt.
A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt. |
---|---|
ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |
DOI: | 10.17649/TET.37.3.3499 |